Brighton~♥

Sziasztok! Húha, ezzel a résszel együtt, még 3 rész kell, és máris vége a 2. évadnak:)
Ja, és Szombaton lesz 3 hónapos a blog! Nagyon örülök, köszönöm, hogy 3 hónap alatt, az oldalmegjelenítések száma 3000 felett van, és hogy már sokkal többen olvassák a blogot! Köszönöm:)   Ja, nézzetek be a Bemutatkozás részhez, mert változtak a szereplők kinézetei! :) (:D)


  június 14., Péntek

Na, szóval.. tudjátok, Harry-vel együtt vagyunk, elvagyunk, mindegy tök jó, mint úgy általában. 

  Akkor a lényeg. Az iskolánk - mint említettem egy zene,-és tánciskola- egy ilyen tábort szervez, 10 napra.. Innen, Londonból Brightonba megyünk, ott töltjük a 10 napot. Holnap indulunk, az iskolánknál kell 10-re ott lennünk. Egy szállodában szállunk majd meg, és mivel jönnek velünk nevelőtanárok meg ilyesmik, így egy hét olyan, hogy minden nap tánc,-és ének próba, a további 3 nap, pedig szabad. Tehát strand, meg ilyesmi. Az utolsó előtti és az utolsó napra (hétfő és kedd) eljönnek a fiúk, de nem látom úgy értelmét.. Sikítozó, bikinis lányok, brr. Az utolsó éjszakára egy tábortüzet terveztünk.. Tudjátok, pillecukor sütés, éneklés, hülyülés:)

június 15., Szombat

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem. 6:00! Úristen.. Felkeltem, lefürödtem a lehető leggyorsabban, fogat mostam, reggeliztem, fogat mostam (nem tudom, furcsa mániám, hogy  reggeli előtt és után is fogat mosok) , a telefonomat, meg minden elektronikai cikket felraktam töltőre. Rohantam, rohantam és rohantam. Harry például szenvedett, mert  átjött 'segíteni'  és nem is üdvözöltem, annyira siettem. Amúgy csak ült az ágyon és nézett ahogy szerencsétlenkedek. Kösz, Hazza:)

2 óra hossza alatt készen voltam mindennel, már csak a táskámba kellett bepakolnom. Jelzem 3 bőröndöm (!) és 2 táskám volt. Olyan jól nézhettem ki. Oké, ne haladjunk ennyire előre.

Végeztél? - kérdezte a barátom 

Azt hiszem, igen.- néztem körbe a szobámban

Körülbelül olyan, mint amikor én költöztem.- vizsgálta a nagy bőröndjeimet

Hé! Én lány vagyok! És partra megyünk. Kell a sok-sok bikini, fürdőruha, törcsi, ruhák, és egyéb fontos dolgok! - álltam az ágyon ülő barátom elé csípőretett kézzel

Igen? - fogta meg a derekamat felnézve rám

Ühüm!- bólintottam. Elmosolyodott, majd megrántott, ezzel az ölébe ültem. Vele szembe megfordultam az ölében, lábaimat átkulcsoltam derekán, ő pedig a derekamat fogta karjaval. Mosolyogva fürkésztem arcát, mire ő engedett egy nagyobb vigyort az arcán, elengedte ölelő karjait, én pedig hátravágódtam. Szerencse, hogy mivel van már egy kis hasizmom (hahaha:D) fel tudtam ülni Harry ölébe. 

*Paff egy tasli*

Aúúúú! Ezt miért kaptam? - fogta az arcát, ami enyhén piros volt.. Kicsit nagyobbat az izmaim, mióta táncolok. Bocsi, Harry drága :D

És ha bevágom a fejem?- kérdeztem felhúzott szemöldökkel

Uhh, tényleg. Bocsánat.- csókolt meg 

Élvezd ki a helyzetet, Harry. Egy hétig nem fogsz látni! És csókolni! Sőt, több, mint egy hétig! - kacsintottam, mire arca elfehéredett, én pedig nevetve megcsókoltam, majd ránehezedtem, két karját 'kifeszítettem' , fölémásztam és megcsókoltam. Harry kiélvezte a lehetőséget, nyelve bejutást kért a számba, amit természetesen meg is adtam neki. Vad csókcsatába kezdtünk, és már mentünk volna bele a dologba, de rájöttem, hogy fél óra és az iskolánál kell lennem, ezért nagynehezemre eltoltam magamtól Hazzát, és öltözni készültem..

Segítesz?- kérdeztem tőle vigyorogva

Ez kérdés volt, drága?- állt fel az ágyamról - Pólót levenni és nadrágot levenni is segítek.- mondta kaján vigyorral az arcán 

Ne éld bele magad. Maximum póló! - kacsintottam rá, majd elé álltam, és feltartottam a kezemet. Hallottam ahogy nevet majd levette a pólómat, és felhúzta az újat. 

Köszönöm.- fordultam felé vigyorogva - Most, ha megbocsájtasz, nadrágot is szeretnék cserélni..- böktem az ajtó felé

Á, nem gond, nyugodtan! - mosolyodott el

Naaaa. Menj ki, légyszíves!- könyörögtem

Oké, de legközelebb segítek! - mondta vigyorogva.. Túlságosan is vigyorogva..

Hahahaha.- tettettem nevetést, majd toltam az ajtó felé. Kiment, de azért a biztonság kedvéért be is kulcsoltam. Amikor felöltöztem, hallottam, ahogy anyu Harry-vel beszélget. Leosontam, és nekitámaszkodtam az ajtófélfának, karbatettem a kezeimet, és csak mosolyogtam. Annyira örülök neki, hogy anyu is 100%-ban szereti Harry-t. Annyira jó volt őket látni, hogy nevettek együtt, és hogy Hazza nem jött zavarba, ha valami olyat kérdezett rólam anya. Talán ők a 4 legfontosabb ember az életemben. Persze, a többiek is, őket is irtózatos, hogy mennyire szeretem, de akkor ha fel kellene állítanom egy képzeletbeli fontossági sorrendet, akkor tuti, hogy Anyu, Harry, Julie és Louis foglalná el az első helyet. Megérdemlik. A második helyen pedig mindenki, aki közel áll hozzám. A banda többi tagjai, a barátaim. De az első hely, csak az övék lenne. Senkinek nincs oka irigykedni rájuk, ők azok az emberek, akikre számíthattam. Mindig. Mindig segítettek vagy így- vagy úgy. 

Még mindig őket néztem, amikor rápillantottam az órára. 09: 48! Úristeen! Oké, a suli innen 5 perc, de akkor is! Mire berakjuk a bőröndöket, meg minden.. Fúúú. 

Harold Edward Styles! - ordítottam mire összerezzentek és rám figyeltek- ÓRA!

Bocsánat, most mennünk kell! - köszönt el anyámtól Harry két puszival

Mehetünk? - kérdezte Harry amikor már kipakolta a bőröndöket

Aha, várj! Szájfény! - nyúltam a zsebembe

Hagyd már! Így is gyönyörű vagy! - csókolt meg és húzott le az emeletről

Szia anya! - adtam neki 3 puszit és egy cuppanóst  - Majd találkozunk, és beszélünk skype-on! És majd hívlak! Szia! Szeretlek! - köszöntem végre el

(...)

9:58-ra oda is értünk a sulihoz. és kiszálltunk a kocsiból. Én fogtam 1 bőröndöt és a táskákat , Harry pedig kettőt. Már ott voltak Louisék.

Hol a bánatban voltatok? - üdvözölt minket a bátyám

Mindegy.- legyintettem, majd mindenkit megöleltem, és 2-2 puszit adtam az arcukra. Louist pedig hosszabban öleltem meg, és cuppanósabb puszikat is adtam neki, ami következtében felröhögött a társaságunk. Végül odaértem Harry-hez, akinek könnyes volt a szeme.

Ne már! Nemsokára találkozunk, és minden nap beszélünk majd skype-on, mindenkivel és ketten is! Ne légy már így letörve! Figyelj, ez elfeledteti, hogy elmegyek! - néztem a szemébe, majd hosszasan megcsókoltam. Olyan hosszúra sikeredett, hogy a busz miattunk csak 10:05-kor indult el. Integettem, majd leültem az osztályból az egyik barátnőm mellé, Jade mellé. 

(...)

Megérkeztünk! Az út hosszúkás volt, de túléltem! Végigbeszélgettük az utat Jadedel, és nem  csak a fiúkról kérdezett! Jónak ígérkezik ez a tábor! :)

Amikor a szálláshoz értünk, elállt a lélegzetem. Oké, hogy  az iskolánk gazdag, de egy 4 csillagos szállodában elszállásolni túlzás, nem? Mellesleg olyan szobát kaptunk, ami a tengerpartra néz..Amúgy gyönyörű! :)