Július 8., Hétfő
Tegnap este, amikor hazaértünk, már semmihez nem volt erőnk, ezért lefeküdtünk aludni. Csak nekünk Harry-vel volt még egy kis dolgunk.. Csodás volt az az élmény.. Ha túlságosan szépíteni akarom a dolgokat, akkor azt is mondhatnám, hogy szebb volt mint az első. Bár az életem legelső szexuális élménye nem úgy zajlott, mint gondoltam, megérte. Odaadtam magam Harry-nek, és remélem meg is becsüli. Ilyeneket csak remélni merek, mert ugyan bízom benne, de mielőtt még járni kezdtünk egymással, hallottam róla pletykákat. Hogy milyeneket? Olyan dolgokat, hogy ha olyan kedve van, 3-4 lányt felvisz éjszakára, utána pedig a rajongókból válogat. Brr. Ez bizarr. Na mindegy, a téma felejtős.
Szóval, reggel felkeltünk, és csodák csodájára fel bírtam kelni. Lementünk a konyhába, ahol a többiek már reggeliztek.
Csak leértetek! - nyomott a homlokomra egy puszit a bátyám egy serpenyővel a kezében (???)
Te mi a jó Istent művelsz? - tágult ki a pupillám
Csak sütögettem.... vagyis próbáltam- javította ki magát
Oké, ebbe bele sem gondolok..- gondolkodtam hangosan amit ő sikeresen meg is hallott.
Hééééé! - nyújtotta el az 'e' betűt
(...)
Louis! Hé!- löktem meg a karját halkan- Mi van Zaynnel?
Fogalmam sincs. Napok óta ilyen.- adta a 'kielégítő' választ
Kösz, Louis. Sokat segítettél! - forgattam a szemem
Kimentem Zayn-hez, és leültem mellé a fotelre, ami ki volt helyezve az erkélyre.
Mi a baj?- fordultam felé
Semmi. Csak.. mindegy, semmi..- titkolózott
Rosszul hazudsz, Zayn.-
Oké, elmondom..- kezdte- Van egy lány, aki tetszik, a neve Perrie. Nagyon jól kijövünk, meg minden, de nem tudom, hogy ő szimpla barátságot akarna, vagy nem. Én pedig mióta ismerem, szerelmes vagyok belé, és nem tudom elfelejteni. Hiába látnám más fiúval, akkor is szeretném. És harcolni fogok érte.. mert fontos nekem.. Tudod, ti úgy szeretitek egymást Harry-vel. Hogy lehet az, hogy az emberek pont abba a személybe szeretnek bele, akibe nem lenne szabad? Akibe annyira szerelmes vagy, hogy majd' belepusztulsz? Hogy nem tudsz eleget tenni a vágyaidnak? Miért van ez? - sóhajtott- Köszönöm,hogy meghallgattál!
Ugyan, hisz a barátod vagyok! - mosolyogtam majd felálltunk és megöleltük egymást.
Köszönök mindent! - súgta a fülembe Zayn. Elmosolyodtam. Láttam, ahogy Harry az üvegajtón keresztül minket néz, és mosolyog. Én is visszamosolyogtam rá. Tényleg hihetetlen, hogy pont abba szeretünk bele, akibe nem lenne szabad. De mégis, minden okkal történik. Mindegyikőnknek, ott fent, meg van írva a sorsa. Mi csak arra várunk, hogy megtörténjenek a dolgok. De az élet rövid, és ezért is tesszük azt, hogy másokba esünk bele. Amikor meglátunk egy embert, és görcsbe rándul a gyomrunk, abból lehet következtetni, hogy szeretjük. 'Szerelem első látásra!'. Igen, ez volt velünk is. Megláttuk egymást anno, akkor egymásba estünk, titkoltuk szerelmünket, de végig úgymond együtt voltunk. Hisz szerettük egymást, semmi nem állta utunkat, csak épp nem láttuk be a dolgokat. Valahogy ez így van rendjén. A lényeg, hogy most Zayn-nek is sikerüljön.
Elengedtük egymást, barátiasan megfogtam a kezét, és indiánszökdelésben bementünk a konyhába, ahol a többiek voltak.
Mit szívtatok gyöngyvirágaim? - jött elénk Liam
Ááá, beszélgetésnek hívjuk..- engedtem el Zayn kezét, majd odamentem Harryhez és beleültem az ölébe aki vigyorgott.
Tetszik, Sarah, tetszik! - mászott ujjaival fel az oldalamon, mire én belekönyököltem a hasába.
Louis! Nem akarsz átmenni anyuhoz?-
Nekeeeeeeem mindegy. De akkor siessünk hogy elkapjuk az ebédet! - invitált a kezével
Anyám, mintha Niallt hallottam volna..- motyogtam magamban..
Mindenki jött anyuhoz, és igaza volt a bátyámnak, pont elkaptuk az ebédet. Pont akkor terített. Ha belegondolok, Niall simán hazament volna, ha nem ebédeltünk volna itt. Ebédeltünk, amikor egyszer anyám felszólalt.
És védekeztetek? - kérdezte halál nyugodtan. Harrynek kitágult a szeme, és megállt a kanál a kezében, nekem pedig a leves akadt meg a torkomon, hogy majdnem' megfulladtam.
Ez kényes téma, anyu! - szólalt föl Louis
Jaaaj, akkor ezek szerint már voltatok együtt úgy.- nézett ránk, nekem a szememmel pedig ölni lehetett volna.
Na jó, hagyjatok békén. - álltam föl az asztaltól, és felsiettem a szobámba. Ugyanolyan rend volt, mint hagytam, Jessie, a cicám pedig az ágyamon dorombolt. Ráhasaltam az ágyamra, és simogatni kezdtem a cuki macskámat. Észre sem vettem, hogy valaki bejött. Ráhasalt a hátamra, közben pedig két kezén tartotta magát.
Aranyos.- mosolygott a barátom. Féloldalasan elmosolyodtam, majd tovább simogattuk, már ketten a macskámat.
Na, és mit mondjunk? Védekeztünk?- kezdte a hülyülést
Hülye! - ütöttem vállba, majd megfordultam, belekapaszkodtam a nyakába, és csókokat loptam tőle, amit természetesen adott is.
Hát, erre csak azt tudom mondani, hogy nagyon, nagyon, nagyon szuper lett! Van érzéked az íráshoz, folytasd, várom a kövi részt! :)
VálaszTörlésköszönöm, Rami!:)
TörlésNagyon örülök hogy folytatod az blogodat! És annak is örülök hogy magadnak is adtál még egy esélyt!Ez a rész is nagyon jó lett :) Én mindig olvasom a blogodat mert nagyon tetszik :) Csak így tovább :D
VálaszTörlésnagyon szépen köszönöm, hogy olvasod, és azt is, hogy támogatsz! :)
Törlés